Mindig is vonzódtam a művészetekhez. A festmények, szobrok és kiállítások világa számomra egyfajta meditáció. Egy hely, ahol az idő lelassul, és az ember elmerülhet a szépségben, az alkotás csöndes erejében. Ezért amikor legutóbb Olaszországban jártam, nem volt kérdés, hogy útba ejtek egy híres szoborkertet, amelyről már régóta álmodoztam.
A hely valóban lenyűgöző volt. A domboldalra épült kert szinte minden pontjáról pazar kilátás nyílt, és a fák között megbújó szobrok mintha meséltek volna. De volt valami más is: a forróság. A hőmérő árnyékban is 36 fokot mutatott. És ott, a délutáni napban, miközben a márványfigurák között sétáltam, hirtelen megszédültem. Először azt hittem, csak a meleg teszi, de aztán rájöttem: valószínűleg nem csak erről van szó.
A meleg, a vérnyomás és a szédülés összefüggése
A hőség gyakran hatással van a vérkeringésre. Ilyenkor a szervezetünk igyekszik leadni a felesleges hőt, ezért kitágulnak az erek, ami vérnyomásesést idézhet elő. Ezt hívjuk ortosztatikus hipotóniának – amikor hirtelen felálláskor vagy nagy melegben a vér nem tud elég gyorsan eljutni az agyba, így szédülés, sőt ájulás is előfordulhat.
De a másik véglet is igaz: ha valakinek magas vérnyomása van, azt a hőség súlyosbíthatja, hiszen a szív fokozottabb munkára kényszerül. Így tehát a „magas vérnyomás és szédülés” kapcsolata nem ritka, sőt, melegben még gyakoribbá válhat – különösen akkor, ha a szervezet nem hidratált, vagy az illető nem pihen eleget.
Nálam is ez történt. Hiába ittam vizet, már túl késő volt. A testem jelezni próbált: valami nincs rendben.
A vérnyomás nem játék
A vérnyomás problémák alattomosak. Sokáig rejtve maradhatnak, és csak akkor vesszük őket észre, amikor már kellemetlen tüneteket produkálnak. A magas vérnyomás szédülés kíséretében már komolyabb problémákra is utalhat – például keringési zavarokra vagy szívproblémák előszobájára.
Ezért is érdemes időről időre ellenőrizni a vérnyomásunkat, különösen, ha már átléptük a 40-et, vagy stresszes életet élünk.
És ekkor jött képbe: az adaptogének világa
Miután hazatértem, úgy döntöttem, utánajárok, mit lehet természetes módon tenni a vérnyomás kiegyensúlyozásáért. Így találtam rá az adaptogének fogalmára. Ezek olyan növényi eredetű anyagok, amelyek segítik a szervezetet a stresszhez való alkalmazkodásban, támogatják a belső egyensúlyt, és normalizáló hatásuk van – például a vérnyomásra.
Az adaptogének egyik királya – számomra igazi felfedezés – a jiaogulan (Gynostemma pentaphyllum) lett.
Jiaogulan – a természetes vérnyomás-szabályozó
A jiaogulant gyakran nevezik „halhatatlanság növényének” is Kínában, és nem véletlenül. Különleges adaptogén hatása van: nemcsak a magas vérnyomást képes csökkenteni, de az alacsony vérnyomást is képes finoman emelni, azaz egyensúlyba hozza a szervezetet.
A Phytomedicine című tudományos folyóiratban 2010-ben megjelent egy kutatás, amely szerint a jiaogulan 8 héten keresztüli szedése jelentős mértékben csökkentette a résztvevők szisztolés és diasztolés vérnyomását, mellékhatások nélkül. A kutatók külön kiemelték, hogy a hatóanyagok adaptív jelleggel szabályozzák a szervezet keringési reakcióit.
Egy másik, a Journal of Ethnopharmacology-ban publikált tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy a jiaogulan fokozza a nitrogén-oxid termelést, ami az erek tágulásában és a vérnyomás szabályozásában kulcsszerepet játszik.
Miért jobb a jiaogulan, mint a klasszikus vérnyomáscsökkentők?
Természetesen a gyógyszeres kezelés nem helyettesíthető minden esetben növényekkel, viszont az adaptogének – és főként a jiaogulan – nem nyomják le túlzottan a vérnyomást, nem okoznak hirtelen változást, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy túl alacsony szintre esik a nyomás, ami újabb szédüléshez vezethetne.
Ezért, ha valaki enyhébb vérnyomásproblémákkal küzd, és szeretne egy természetes, tudományosan is alátámasztott megoldást kipróbálni, a jiaogulan egy kiváló választás lehet. Különösen olyan esetekben, amikor a magas vérnyomás szédülés formájában jelentkezik – mint nálam is.
Apró változtatásokkal nagy eredmények
Persze a növények önmagukban nem tesznek csodát, ha nem figyelünk oda más tényezőkre is:
- Rendszeres mozgás: séta, úszás vagy akár napi 15 perc jóga is jótékony hatással van a keringésre.
- Megfelelő folyadékbevitel: különösen nyáron!
- Stresszkezelés: a meditáció, légzőgyakorlatok és a természetben töltött idő is csökkenti a vérnyomást.
- Tápanyagban gazdag étrend: különösen magnéziumban és káliumban gazdag ételek segítik a vérnyomás szabályozását.
- És persze, ha valaki adaptogént keres, a jiaogulan legyen az első a listán.
Az olasz szoborkert szépsége örökre belém égett, de talán még emlékezetesebb marad az a pillanat, amikor a testem figyelmeztetett: lassíts, figyelj oda magadra!
Azóta gyakrabban mérem a vérnyomásom, tudatosabban táplálkozom, és beépítettem a jiaogulant is a napi rutinomba. A magas vérnyomás szédülés formájában már nem kísér el a kiállításokra – és újra élvezhetem a művészetet, anélkül hogy attól kellene félnem, mikor billenek ki az egyensúlyomból.
Mert a művészet – akár a szívé, akár a testünké – megérdemli, hogy teljes figyelemmel és jóllétben éljük meg.