Egy galériában jutott eszembe a tangó

Bevallom, sokáig nem érdekelt különösen a kultúra. Aztán az üzleti körökben, majd baráti körökben is egyre több olyan embert ismertem meg, akik erről meséltek. Ezt az előadást nézték meg a színházban. A Szépművészeti múzeumban különleges festményeket láttak. A Galériában sok újdonsággal találkoztak. Épp ezért, amikor alkalmam nyílt egy új galéria megnyitóján részt venni, nem haboztam, rögtön igent mondtam. Az egész hangulat, a képek valami egyedi történetet meséltek. Valahogy úgy, mint amikor tangót táncolok, ahol minden mozdulat egy új sztori. Ahogy a festmények, vagy szobrok művészi munkák, úgy érzem, hogy ez a tánc is lehet művészet. Van benne érzelem, igényesség és számtalan kifejezési eszköz. Apró részletek, finom gesztusok segítik, hogy a partnerrel együtt valami emlékezeteset alkossunk. Igen, a tánc végén az szerte fog foszlani, és csak az emlékezetünkben fog élni. De az a miénk lesz. Amikor ebben a galériában jártam, ugyanaz az érzést váltotta ki belőlem, mint amikor tánc közben megállunk egy pillanatra, és csak egymásra figyelünk. Ahogy megálltam egy sötét hangulatú kép előtt a tangó jutott eszembe. Nem a sötétség miatt. Hanem a rejtett üzenet miatt. Percekig nézegettem és nem tudtam továbbmenni. Teljesen felidézte bennem a zenészek mély érzéseit, amelyet átadnak nekünk és tánc közben teljes mértékben megélhetjük.

Minden alkalom egy új fejezet

A tangóban az az izgalmas, hogy minden alkalom más. Változik a zene, a környezet, változik a partner és persze ezzel mi is változunk. De ha csak és kizárólag otthon táncolok a párommal, akkor is változik a zene. És a zene által új oldalról ismerjük meg egymást. Ez a tánc engedi, hogy szabadok legyünk. Hogy új dolgokat találjunk ki és próbáljunk meg. Nem kell nagy dolgokra gondolni, mert ha már picit változott a kéztartásunk, már abban megtaláltuk az újdonságot. De az egyik legizgalmasabb élményt az adja, amikor kilépünk a tangó zenék világából. Amikor egy bálon vagyunk a tangó biztos pontot ad nekünk, és a férjemmel bármikor boldogan léphetünk a parkettre. Lehet, hogy nem mi leszünk a parkett ördögei. De táncolni fogunk és nem fogunk ott kuksolni az asztalnál. Nemrég egy barátaink esküvőjén pont ezt éltük meg, hogy kis mozdulatokkal, de elegánsan és finoman tangóztunk. Sokaknak meg leesett az álla, és kérdezték, hogy hol tanultunk. Elmeséltük nekik, hogy a TáncSzalon tangó programjaival ismerkedtünk meg, mert igényes környezetet kerestünk. Tetszett, hogy van dressz kód és csak néhány pár vehetett részt egy-egy alkalom során. A környezet pedig Pazar, valódi Szalon érzés ott lenni. Ha több kép lenne a falakon, még azt hihetném, hogy egy újabb galériában vagyok…